Colosseum

Felfrissülve érkezünk a Colosseumhoz, ahol tegnap már készült egy fotó is rólunk. Bölcs döntés volt, hogy újult erővel térünk vissza, meg sem kottyan a sorban állás, ami után beléphetünk az ókori építkezés szentélyébe, Róma egyik jelképébe.

Az ókor egyik csodája Vespasianus császár ideje alatt épült a Forum Romanum délkeleti végén. I. sz. 80-ban készült el, ekkor volt megnyitója is. Vespasianus utóda, Titus avatta fel szertartásos ünnepség keretében, amelyen 5000 vadállatot vonultattak fel. A legfelső üléssort a következő császár, Domitianus fejeztette be. Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták. Mai nevét a középkorban kapta, feltehetően Nero egy a közelben álló szobráról, a kolosszusról. 

Az épületet gladiátor- és állatviadalok színhelyéül tervezték, és a korhoz képest hatalmas méretű nézőtömeg befogadására volt képes. A Colosseum elliptikus alaprajzú, 188 m hosszú és 156 m széles építmény. 48,5 m magas; mészkőből, tufából és téglából épült, bonyolult szerkezetű építmény. Az üléssorokat lejárók és sétálófolyosók tagolják, amelyek az amfiteátrumban mintegy 55-73 ezer ember zavartalan elhelyezését és közlekedését biztosították. Az építészek olyan járatok és felvonók rendszerét alakították ki, amellyel megoldották a vadállatok színpadra juttatását közvetlenül a ketreceikből. A keresztényeket oroszlánok elé vetették, a gladiátorok egymás ellen vívtak élethalálharcot a 86x54 méteres arénában. A negyedik, legfelső emeleten elhelyezett talpkövek és konzolok hatalmas rudakat tartottak, melyek segítségével az amfiteátrum arénáját óriási sátorral lehetett befedni.

Nehéz megmondani, hogy ennek a fantasztikus építménynek a méretei, vagy a tökéletessége csodálatraméltóbb-e! Nem csoda, hogy Michelangelo hónapokig járt ide tanulmányozni az arányait. Mindent elmondanak róla Beda Venerabilis angolszász egyházi író szavai.  

Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is.