2012. október 13. szombat

Andiamo - induljunk hát Rómába!

Éppen ma, amikor 14 hónaposak lettünk, repülünk Itália fővárosába. Mindketten tudjuk ennek a jelentőségét, bár a Wizz Air intézte így. Kora nyáron, amikor felmerült bennem az ötlet, menjünk el ősszel Rómázni, és elkezdtem repülőjegyet nézegetni, mindent mérlegelve és összevetve erre a napra esett a választás. Október 13-tól 19-ig, azaz hat teljes napig Rómában fogunk élni! Két héttel később le is foglaltuk a jegyeket, mert a forint erődösödése miatt még kedvezőbb lett az ár: ketten egy feladott bőrönddel fejenként 19000 Ft-ért 1 óra 45 perc alatt álmaink városában leszünk!

Kedvesem, Vacsi járt már ott 18 évvel ezelőtt, de én még soha. Kettőnknek az álom tehát nem ugyanarról szólt, számára az újra eljutást jelentette, számomra pedig a megvalósulást, Az azonban biztos, hogy mindketten gyermeki örömmel vártuk az utazást, hiszen együtt a szerelem városába menni... ennél jobbat elképzelni sem lehet.

Már csak egy megfelelő szállást kellett találni. Tudtam, mit szeretnék: egy kis apartmanlakást minél közelebb a belvároshoz, de legalább olyan helyen, ahonnan könnyen be lehet jutni, és persze jó áron. A várost egyáltalán nem ismertem, nem úgy mint Párizst, ahol 2010-ben jártam. Ott rögtön tudtam, hol keressek szállást, és találtam is a Louvre közelében. Most csak ízlelgettem a kerületek neveit, nézegettem az ügynökségek oldalain, hol is lakjunk. A Vatikánban, egy kis lakásban, aminek gyönyörű terasza is van? Vagy a Trasteverén egy modern bútorokkal berendezett erkélyes apartmanban? Végül rátaláltam az igazira a Rental in Rome oldalán. Megdobbant a szívem, amikor megláttam a képeket, megnéztem a térképet és kikalkuláltam az árat. Ez lesz az!

Az Orso Loft Studio, ez a két személyes kis apartman egy több száz éves ház földszintjén várt ránk egy igazi római utcácska, a Via dell Orso ölelésében, csupán 5 percre a Piazza Navonától, a Teverétől és a Pantheontól. Az ára pedig 75 euro éjszakánként. A biztonság kedvéért még átnéztem jó pár szállást kínáló oldalt, de nála jobbat nem találtam. Pár email váltás után, amit tesztelés gyanánt küldtem, megbizonyosodtam arról is, hogy megbízhatóak és segítőkészek, mert Marco minden kérdésemre gyorsan és kedvesen válaszolt. Június elején a 20% előleg átutalásával lefoglaltuk a szállásunkat is.

Az idő gyorsan szállt egy kis nyaralással és nagyon sok munkával. Úgy tűnt, hogy csak párat aludtunk, és el is jött a nagy nap. Ma este repülünk Rómába! A gépünk 20 órakor indul, még van időnk bepakolni, elintézni pár dolgot. Vigyázzunk, ne maradjon itthon semmi, ami fontos! Repülőjegyek, pénz, térkép és útikönyvek, de a leglényegesebb, hogy magunkat mindenképpen elvigyük!

Izgatott boldogsággal készülődünk, hiszen mindketten imádunk utazni, repülni, együtt pedig még inkább. Korán kiérünk a reptérre, ahová Liza és István visznek ki. Még fel sem szállt velünk a gép, mégis úgy érezzük, hogy megkezdődött egy felejthetetlen utazás!
A gépünk pontosan indul, hamar elszáll az idő repülés közben, és ahogy ereszkedni kezdünk, meglátjuk Róma fényeit. Ott csillog az Örök Város alattunk, és gyönyörű! 21:35-kor landolunk, a csomagunkhoz is hamar hozzájutunk. A késői érkezés miatt még otthonról taxit rendeltem, és nagyon várom, hogy egy táblán a nevemmel kint várjon a csarnokban a sofőr. Filmre, de legalább fotóra illő jelenet lenne. Sok táblás ember várakozik, de egyik sem ránk vár. Lehet, hogy azért, mert korábban érkeztünk? Felhívom a telefonomba elmentett számot, és egy kis angol párbeszéd után, biztosítanak, hogy azonnal küldik értünk a taxist. Két percen belül meg is érkezik. Magas, öltönyös, jóképű fickó, aki elkapja a kézipoggyászomat, és öles léptekkel megindul előttünk. Olyan gyors, hogy csak loholunk utána, nehogy eltévesszük szem elől. Ő hátra se néz, csak viszi a sötét reptéri parkoló felé a csomagomat. Ismét filmbéli jelenet, de nem a jobbik fajtából, bizonytalan érzés fut át rajtunk. Szerencsére az autóhoz érünk, egy Mercedes kisbuszhoz, amiben csak mi ketten utazunk. A rossz érzés elszáll, amikor a sofőr bemondja az apartmanunk címét, aztán többet nem is szól hozzánk egy szót sem egész úton. Nahát, elsőre egy majdnem néma olasszal találkozunk! Robogunk az autópályán Róma felé, nem telik el fél óra, és a következő kanyarban meglátjuk az első ókori romokat és körülöttük azokat a csodás, magas törzsű, tányér alakú fenyőket. 
Ó, megérkeztünk Rómába, tényleg itt vagyunk!!!

A taxi a belvárosba ér, ördögi ügyességgel kanyarog a szűk sikátorokban, majd befordul a Via dell Orsora, ahol az egyik ristorante teraszának asztalairól majdnem lesöpri a boros poharakat és pizzákat, de az ott ülők csak nevetnek ezen. Gyors fizetés és elköszönés után becsöngetünk az 1-es kaputelefonon, a kapu berregéssel nyílik ki előttünk, és a folyosó végén ott várnak a háziak. Ők nem beszélnek angolul, mi nem beszélünk olaszul, mégis megértjük egymást. Megmutatják a lakást, átadják a kulcsokat, amiket a távozásunkkor csak dobjuk be majd a 10-es számú postaládába. Teljes a bizalom tehát. Majd két távirányítót mutatnak, az egyik a légkondicionálóé, a másik funkcióját azonban nem értjük. Egy fehér, harmonikás motoros redőnyt működtet, ami a fakazettás üveg mennyezet teljes területére húzódik ki. Igazán figyelmes gesztus, de nem lesz rá szükségünk, szeretünk fényben felébredni. Ők viszont csak sokat sejtetően mosolyognak. Arrivederci, köszönünk el egymástól, és kettesben maradunk ebben a kedves, kényelmes, római kis lakásban.

Ki se pakolunk, sietünk körülnézni, sétálni egy kicsit, hogy római levegőt szívjunk. Festina tarde - lassan siess - mondja az olasz, és annyira sokatmondó ez a szóösszetétel! Mi is lassan sietünk most, első utunk a Tevere partjára vezet a római éjszakában, ahol a háttérben ott fénylik a Szent Péter bazilika kupolája. Aztán elsétálunk a Piazza Navonára, Róma egyik legszebb terére, ami közelsége miatt meghatározó pontja lesz az itt töltött napjainknak. Most csak ízelítőt veszünk a hangulatából, késő este is pezsgő életéből. A terrakotta falú házak övezte téren a három szökőkút közül a Fontana di Nettuno előtt készül az első fotó, melynek fő alakja Neptun, Bernini  alkotása. Az álom valóra vált, megérkeztünk!

Buona notte Roma!