2012.október 16. kedd

Derűs napot Kedvesem! - köszöntjük egymást reggel.
Elhúzva a redőnyünket kék eget látunk. Ma is derűs napunk lesz. Miközben reggelizünk, a felettünk lakó nő megjelenik a teraszon, és felsöpri a mennyezetünket. Esküszöm olyan, mintha tegnap beboroztunk volna, pedig Vacsi szerint csak lépcsőhurutunk van. Alig tudunk járni a tegnapi lépcsőzés után, ezen bizony csak a mozgás segíthet. A reneszánsz után ma az ókori Rómába indulunk.
Most először szállunk buszra Rómában, és elmegyünk a Piazza Veneziáig, ahova egyik sétánk során már kibukkantunk két nappal ezelőtt. Tegnap beruháztunk 3 napos Roma Passra, amivel a tömegközlekedés ingyenes, és az első két - szabadon választott - múzeum is, a többi és számos program pedig kedvezményes, 30 euroba kerül mindössze. A Piazza Venezián emelkedik az Írógép, azaz II. Vittorio Emanuele emlékműve, amely becenevét jellegzetes alakjáról kapta. Miközben sétálunk nézzük a temperamentumos forgalmat a téren, a lüktető életet, és nézzük a rómaikat is. Elegánsak, tiszta és nyílt tekintetűek, jó kedvűek. Ennyi elképesztően jóképű férfit sehol nem látni a földön, mint itt. Jól szabott öltönyben, kék ingben, elegáns bőrcipőben, egyik kezüket lazán zsebre dugva jönnek-mennek, miközben rendszerint telefonálnak. 
És hol lehet látni vajon még apácát, aki felhúzott ruhával fut a busz után?

Nincsenek megjegyzések: