Basilica di San Giovanni in Laterano

Római utunk méltó befejezése, ha a pihenés után a Lateráni Keresztelő Szent János főszékesegyházat tekintjük meg. 

A Lateráni Szent János bazilika Róma legrégebbi, és legnagyobb bazilikája, és Róma, és a világ legjelentősebb katolikus egyházi épülete. A katolikus egyház "rangsorában" még a vatikáni Szent Péter bazilikát is megelőzi, mivel a Szent János bazilikában található a pápai trón. Ezt a bazilikát tartják a templomok "szülőanyjának". A 4. században, Nagy Konstantin uralkodása idején alapították, és I. Szilveszter pápa szentelte fel 324-ben.  

Az idők folyamán többször leégett, újjáépítették, és átépítették, de alaprajza, és alapvető felépítése ma is változatlan. A jelenlegi bazilika a 14. századból származik, ezt a 17-18. század folyamán jelentősen bővítették, és felújították. Homlokzatát 1735-ös, Alessandro Galilei tervei alapján építették. A bronz főkapu egykor a Forum Romanumon a szenátus, a Curia Hostilia épületét díszítette; VII. Sándor pápa (1655-67) hozatta a bazilikába, és megnagyobbíttatta. Az 5 hajós, 56 márványoszlopos, félkörű apszisában mozaikképpel ékesített templomot a nép (márvány- és mozaikpompája, arany, ezüst, drágaköves kincstára miatt) basilica aureának, "aranybazilikának" hívta.

X.Ince pápa megbízásából a különc barokk mester, Francesco Borromini 1650-ben teljesen kora képére alakította át. Borromini a 16 m széles, 87 m hosszú főhajó antik oszlopsorai köré pilléreket épített, s az azokban kialakított fülkékben elhelyezett nagy barokk szobrok drámai mozgalmassága űzi el az ókeresztény egyház hangulatát. A főhajót záró nagy apszis és középkori mozaikképei szerencsére átélték a sok tűzvészt és átalakításokat.

Számos értékes része van: római időkből származó bronzajtaja, szobrai, a pápai trón. Magyar vonatkozású látványossága jobb oldalon, a második oszlopon található: egy emléktábla annak tiszteletére, hogy 1000-ben II. Szilveszter pápa koronát küldött Szent István királynak.

Homlokzatán a latin nyelvű felirat: „Sacrosancta Lateranensis Ecclesia omnium urbis et orbis mater et caput” azt hirdeti, hogy a templom a város és a földkerekség minden templomának anyja és feje. Az ökomenikus anyaszentegyház címének birtokosa, azaz a teljes lakott világ anyaszentegyháza. Leülünk, csak nézzük az oldalsó ablakokon bekukkantó fénysávok játékát, és csodáljuk az emberi nagyságot, mint már annyiszor Rómában.
A főhomlokzattól északra, a Porta S. Giovanni tágas terén külön épület rejti a régi lateráni palota maradványát, a Szent Lépcsőt. A Scala Santa a hagyomány szerint az a márványlépcső, melyen Krisztust Pilátus elé vezették és amelyet Constantinus anyja, Heléna császárné hozatott Rómába de csak 845-ben állították fel a mai helyén. A lépcső 28 fokát faburkolat borítja, a bennük levő kristállyal fedett lyukak Krisztus vércseppjeinek helyét jelképezik.
A látogatók csak térdepelve haladhatnak a lépcső felső fokáig. A szent lépcső felett van a középkori pápai kápolna, falán a büszke felirat: „Nincsen a világon ennél szentebb hely".